A körhinta-lovak lázadása

Ki fogok törni!

Nem hagyom, hogy így kibabráljon velem a sors. Miért kell nekem csak és kizárólag azt csinálni, ami elő van írva. Mindegy is, hogy ki, mikor és hogyan írta elő. Nem érdekel. Egyszerűen fel akarom rúgni ezt a megállapodást, amit nem is én kötöttem - bár elvileg az enyém. Közöm nem volt hozzá soha. Nem kértem, hogy megszülessek és nem így, és nem ide.  Nem kértem, hogy ezt adják nekem és nem kértem, hogy vegyék el tőlem mindazt, amit nem kaptam meg. Soha nem akartam ezt a külsőt, és a belső sem az én rendelésemre készült. Semmi, de tényleg semmi abból ami van, ami én vagyok, vagy ami körülvesz, nem az én választásom.

Ezen akarok változtatni.

Elegem van a kiszolgáltatottságból. Elegem van abból, hogy mindenki arról papol, hogy hogyan hozzam a legjobbat az adottságokból. Pontosabban kihoznám én örömmel a legjobbat és még annál is jobbat, de hogy a keretrendszert sem változtathatom meg az aztán végképp mindennek a teteje.

Ok. Elfogadok néhány alap dolgot. Elfogadom, hogy vagyok és elfogadom, hogy ezekkel a perem feltételekkel kell elindulni, de hagyjanak engem végre elindulni!

Hiszek a változásban és azt szeretném, ha hihetnék a szabad akaratban is. Igen tudom, a peremfeltételek…! Kérem belátni, hogy én rugalmas vagyok! Elfogadom, hogy vannak peremfeltételek, de ehhez azt kérem, követelem, hogy ezekkel hadd bánjak szabadon. Igen lesznek tévedések és sérülések és szomorúság. De ennek ellenére vagy ezzel együtt szeretném vállalni ezt az egészet. Mert így van esélyem az örömre, a megelégedettségre a továbblépésre. Tudom, hogy kockázatos, de ki akarom próbálni! És igenis, állok elébe! Állok elébe felelősséggel, sok-sok félelemmel, akarattal és eltökéltséggel.

Lépni akarok végre, száguldani, megbotlani és elesni, de felkelni és újrapróbálkozni. És örülni a vágtának.

Arra amerre a szívem húz!

Úgy-e jössz? Nem akarom egyedül végigcsinálni!

lejegyezt: ebarátnőm