Húsvéti tojásjátékok

A húsvét a tavasz a vidámság és a tojás időszaka. Ébred, újjá születik minden, nincs is ennek az újjá születésnek jobb szimbóluma a tojásnál. 

Ilyenkor az idő is jobbra fordul, teret ad a kinti játékoknak, s hogy ezeket sok helyen a húsvéthoz kapcsolódóan, a tojással játsszák, - a pogány ünnepekből a kereszténységbe tovább örökítve -, minden társadalmi rétegre jellemző volt már évszázadokkal ezelőtt. Számos középkori adat, írásos emlék van például a királyi udvarok tojástáncára. A német paraszti tojás játékok egy időben Kelet-Európában is népszerűek lettek. 1380-as latin írásos bizonyíték szerint, Magyarországon a dies concussionis ovorum (a tojások összeütésének napja) a húsvét utáni fehérvasárnapra következő hétfő elnevezése. Mi ez, ha nem tojásjáték nap?

A tojásjátékoknak számos variációja volt, ismertek voltak a kicsik számára egészen egyszerű vagy a felnőttek számára alkalmasabb bonyolult játékok. Lássunk közülük néhányat: tojásösszeütés, kókányozás, ticselés, türkölés, kocsolás... Napjainkban egyre kevesebbet tudunk ezekről, de jó móka, érdemes kipróbálni!

Koccintás, kónyákolás

A játéknak több változata ismert, de a párban játszott, a nyerő játékok egyik változata. Húsvét másnapján a fiúgyermekek a locsolásért ajándékba kapott tojásokat heggyel összeütik. Akinek tojása épségben megmaradt, az nyer, mert a sajátja mellé megkapja társa törött tojását is. Valaha ez a felnőttek szórakozása volt, azzal a kiegészítéssel, hogy akinek a tojása eltört, az hamarabb hal majd meg.

Tojásütés pénzérmével:

Az egyik játékos ( a vágató) a tenyerében tartotta vagy a földre – fal vagy kerítés tövébe – tette a piros tojását, amibe a másiknak ( a vágónak) egy pénzdarabot kellett belevágni. Ha a pénz első dobásra élével beleállt a piros tojásba, akkor a dobó, azaz a vágó elnyerte a tojást, övé maradt a pénz is. Ha nem, elvesztett mindent.

Ügyeskedők mindig voltak! Csalni fából, mészkőből, gipszből készült műtojással próbáltak, s amíg ki nem derült a turpisság, sosem veszthettek. Ma trükközésre a műanyag tojás lehetne alkalmas, de ezt ki lehet küszöbölni, ha a játék előtt megkocogtatják, megpörgetik a tojásokat.

Tojásdobás

Két gyerek egymással szembe áll egy kicsit nagyobb távolságra, mindegyik egy-egy tojással a kezében. Vezényszóra egymás felé dobják a tojást úgy, hogy a másik egy lépés távolságon belül elkaphassa, és a tojások ne ütközzenek össze. Ha valamelyik nem tudja elkapni a tojást, veszít.

Ez gyakran lányok játszották, akár nagyobb körben dobálva a tojást egymásnak, míg a fiúk megpróbálták elkapni, ellopni azt.

Tojásgurítás

Európában, így nálunk is igen elterjedt volt a tojásgurítás, melyet gyermekek és felnőttek egyaránt játszottak. Rendszerint a közeli dombról gurították le a tojásokat, amelyeket a lent várakozók elkapkodtak. Amelyik tojás eltörik, annak a gazdája kiesik a játékból. Az nyer, akinek a tojása épen marad és a legmesszebbre gurul. Ez főként a városi polgárság játéka volt. 

A tojástánc és a futással kombinált versenyszerű tojásgyűjtés főleg tőlünk Nyugatra terjedt el.

Ha még van a piros tojásból játékra fel! Még nem késő!

Lejegyezte kedves vendégünk, Tánczos Erzsébet

Az írás és a kép forrás: http://netfolk.blog.hu/2015/04/06/husveti_tojasjatekok