Oldalak

2015. április 12., vasárnap

A játék



A minap a magyar költészet napja volt. És mi nagyon szeretjük a verseket. Ti is?
Játsszunk tovább!

„A művészet, titokban és mélyen, a művész lelkében, semmi egyéb, mint a játékösztön egyik megnyilvánulása.” (Márai Sándor)


„Minden gyermek született szófacsaró, versfaragó és költő.” (Kosztolányi Dezső)





Kosztolányi Dezső: A játék


A játék.

Az különös.
Gömbölyű és gyönyörű,
csodaszép és csodajó,
nyitható és csukható,
gomb és gömb és gyöngy, gyürű.
Bűvös kulcs és gyertya lángja,
színes árnyék, ördöglámpa.
Játszom ennen-életemmel,
búvócskázom minden árnnyal,
a padlással, a szobákkal,
a fénnyel, mely tovaszárnyal,
a tükörrel fényt hajítok,
a homoknak, a bokornak,
s a nap - óriás aranypénz -
hirtelen ölembe roskad.
Játszom két színes szememmel,
a két kedves, pici kézzel,
játszom játszó önmagammal,
a kisgyermek is játékszer.
Játszom én és táncolok,
látszom én, mint sok dolog.
Látszom fénybe és tükörbe,
játszom egyre, körbe-körbe.
Játszom én és néha este
fölkelek,
s játszom, hogy akik alusznak,
gyerekek.


Ez a vers Détár Enikő előadásában itt!
A Kaláka pedig zenét kerített köré, ezt hallhatjuk itt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése