Mert rugalmas vagyok

Nekem aztán könnyű, mert mindig tudok alkalmazkodni a körülményekhez, igazán rugalmas vagyok. Hogyan értem ezt? Hát ahogy mondom. Az élet minden területén. 

Például az étkezés: annak idején mindig este ettük a főtt ételt, amit az anyukám frissen készített el, miután hazajött a munkából. Az egyetemi évek alatt akkor ettem meleg ételt, ha futotta rá. Ma már az ebéd a fő étkezés, és este, amikor már jobb lenne semmit nem enni, akkor is képes vagyok még egy jó nagyot vacsizni, mert olyan rugalmas vagyok. 

Aztán az élettér: laktam tömbházban, kisvárosban, megyeszékhelyen. Volt olyan öt év, amikor sikerült összesen tizennégy albérletben megfordulni a tizenöt
banánosládányi könyvemmel, több zsák ruhával valamint egy dézsás jukkával és egy közel másfél méteres Ficus Benjaminicussal. Aztán jött fővárosi bérlakás és vízparti ház is, és mindenütt szerettem, mert én olyan rugalmas vagyok.

Most épp a harmadik országban élek életvitelszerűen, a negyedik nyelven tanulok meg ebédet rendelni, bevásárolni és barátkozni, mert olyan rugalmas vagyok. Munkahelyből is volt már mindenféle. Voltam ügyfél és szolgáltató, voltam belső támogató munkatárs és felsővezető, mert én olyan rugalmas vagyok.  Mikor leérettségiztem, még a lyukkártya volt a divat, ma már laptopon, tabon nyomom, mert én olyan rugalmas vagyok.

Valamikor a hegymászós kirándulás volt az életem, 25-30 kilós hátizsákkal bevetni magunkat a hegyek közé és 2000 m-es csúcsok közelében barangolni egy-egy hetet nomád módon, alkalmazkodni az épp aktuális miliőhöz. Imádtam. Ma már, három platina szöggel a lábamban csak akkor megyek egy kilométernél távolabb az autótól, ha síléc van a talpam alatt, mert én azért még mindig rugalmas vagyok.

Volt, hogy hajnal négykor keltem, hogy elérjek a korcsolya edzésekre iskolakezdés előtt, ma van, hogy nem tudom a heti táncrendembe beiktatni a jóga órámat, pedig a lehetőségekhez képest igazán rugalmas vagyok. 

De még az én rugalmasságomnak is van határa: nincs mobiltelefonom és nem is tervezem a beszerzését. Aki el akar érni, találja meg a módját rugalmasan, mert én is rugalmas vagyok. Bár ősz tincsek vegyülnek a hajamba, nem festem be, akinek jó vagyok, annak így is jó vagyok, hiszen ez is rugalmasság kérdése. Nem hagyom magam belevonni politikai vitákba, mert egyrészről soha nincs elég információm, másrészről senkit nem akarok meggyőzni, lévén ez is rugalmasság kérdése.

Hiszek abban, hogy a világ megváltoztatásához legelőbb tükörbe kell nézni, magunkon és saját környezetünk kell változtatni. S ez ha nekem megy, másnak is mennie kell, hiszen valahol mind olyan rugalmasak vagyunk...


A fotót köszönjük Pintenics Győzőnek
http://www.pintenics.com

lejegyezte: ebarátnőm