Karácsonyi szokások

A karácsony ünnepkörének és szokásainak  eredete még ősember korunkban keresendő. A  napfordulók éjszakái minden nép hitében az emberfeletti lények földön-járásának órái,  ekkor lehet  őket megnyerni vagy legalább a rontást távol tartani, a varázsló és jövőkutató szokásokkal. Mindenki másképp ünnepelt; lakomás ünnep volt például a rómaiaknál és a halottak megvendégelésének estéje a germánok körében. A keresztény  egyház a világosságot és az életet  egyszerre kapcsolta  Istenhez, ezért december 25-e Jézus  születésének, azaz  a " világ világosságának", a szeretetnek ünnepe lett.

A magyar hagyományok szerint a karácsony esti vacsorához az asztalt ünnepélyes módon terítik meg. 
Hagyományosan először az erre a célra  készített  úgynevezett karácsonyi abroszt terítik fel. Erre kistányérban magvakat tesznek, kosárkában hagymát, fokhagymát, krumplit, tálban sült húst, kolbászt, hurkát, szalonnát, frissen sült kenyeret, kalácsot, diót, mézet, bort. Az asztal alá a hagyomány szerint szénát szórnak, gazdasági eszközöket raknak. Ezek  mágikus célzatúak, biztosítják, hogy jó legyen a termés, az eszközök használhatók maradjanak. A gazdasszony még a kertbe is kimegy megfenyegetni a gyümölcsfákat, hogy a következő évben sokat teremjenek.

A  karácsonyi abrosznak   kizárólag a karácsonyi vacsoránál van helye.  A karácsonyi abrosz varázs- és gyógyerejébe vetett hit annyira fontos volt, hogy beteg embert - gyógyulás végett - ­megdörzsöltek az abrosszal, átkötötték, betakarták, stb. Másutt az abrosszal takarództak, hogy ne legyenek betegek. Néhol a jó termés reményében ebből vetették a búzát. Volt, ahol úgy tartották, ha kimossák, következő karácsonyig elmegy a varázsereje; majd ismét karácsonykor kapja vissza. A karácsonyi abrosz mágikus alkalmazása Európa más területein is megtalálható. Színe általában fehér, díszítése fehér vagy piros; szőtt, vagy hímzett. Néhol  a felterítés módja is meghatározott.  A karácsonyi étkezés alatt keletkezett morzsákat az állatok elé szórják. 

Enni csak az éjféli mise után szoktak, előbb semmi esetre sem. 

Az otthoni teendők elvégzése után készülőknek a templomba, de beharangozás előtt nem mennek be, mert úgy tartják, hogy ott, akkor egy halott pap tart misét a halott lelkeknek. Kint várakoznak tehát, harangozáskor bemennek a templomba. 

Betlehemes játék a karácsonyi történethez kapcsolódó, énekelt és recitált darabok neve, amit a templomban a mise előtt adnak elő. A betlehemesek  változatosak lehetnek. Jellemzően szerepel benne az angyal ébresztője és híradás és a keresztény körben elterjedt Jézus születése történetet dolgozza fel sok helyi humorral és fantáziával. A játék főbb szereplője a kissé süket öreg pásztor, akinek süketsége miatt tréfás félrehallásai a humor forrása. A pásztorok félreértik az angyal latin beszédét, tudatlanok, de jó szívűek, táncolnak, furulyáznak, énekelnek. 

Az éjféli mise után hazafelé  és a vacsora alatt továbbfolytatódnak a jóslások és a varázslások. Vacsora alatt a gazdasszony nem kél fel az asztaltól, hogy jövőre jó kotlósai legyenek. 

Minden kedves olvasónknak Boldog Karácsonyt kívánunk!

lejegyezte: kedves vendégünk: Tánczos Erzsébet

Forrás:

Barna Gábor:A regös hagyományok földrajzi elterjedéséről

Karácsony Molnár Erika - Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások, Mezőgazda Kiadó

GUZSALYAS - Népművészeti és Kézműves Folyóirat

Pozsony  Ferenc: Az erdélyi szászok jeles napi szokásai. Csíkszereda, 1997. Pro-Print Kiadó

MAGYAR NÉPRAJZI LEXIKON, IV. kötet, Dömötör Tekla, regölés címszónál.