2014. december 31., szerda

2014 haikuban, Selyemgubanc módra



Ilyen volt számunkra a 2014-es év, a haiku szabályait Selyemgubanc módra értelmezve, maximum 20 szóban:

2014. december 29., hétfő

Téli kérdezz - felelek Sziluettesen



Kopár, zúzmarás faágak - a világ tele van színekkel. Válassz egy színt, amely a legjobban illik a téli hangulathoz!
A sötétkéket választom. Jól variálható fehérrel, pirossal, feketével. Elegáns, hideg szín, amit mostanában fekete helyett hordok, és előszeretettel választom kabát, csizma vásárlásánál is.

Egy meleg pulóver - Végre elég hideg az idő ahhoz, hogy kényelmes, meleg ruhákat vegyél fel. Melyik az a zene, ami megmelengeti a szíved és miért?
Ákos mindegyik albumán találok legalább egy olyan zenét, ami megmelengeti a szívem. Nehéz lenne egyetlen egyet kiemelni, mindegyik meg nem férne el az oldalon.

2014. december 28., vasárnap

Rég tovatűnt karácsonyok emléke



Mintha tegnap lett volna és mégis olyan nagyon-nagyon régen. Egy elmúlt évszázadban. Egy elmúlt rendszerben. Egy elmúlt korban. Igen, a fiatal és lázadó időszakunkról mesélek. Amikor még sok minden tilos volt, amikor még lehetett jó dolgokkal lázadni. Haj, de régen volt.

Az induló kép olyan, mint a dalban: tél volt, hó esett és jöttek az Ünnepek… Elkezdődött a vakáció. Anya minden napra más-más feladatot hagyott.  Ma a szőnyegeket poroljátok ki és jól forgassátok bele a hóba, hogy frissüljenek fel…, Ma sütni fog a nap, itthon maradok, ablakot pucolunk…

2014. december 26., péntek

Hagyomány



A nagyszülők háza olyan, mint egy időutazás, mint ahol megállt az idő, és a múlt emlékeire hiába rakódik porréteg, sosem fedi be őket igazán és mindent át lehetne élni újra, egy kicsit idősebben.. Ugyanazok a kis díszek kerülnek elő, amiket még mi csináltunk gyerekként, a fotók azokról, akiknek arcát már csak innen ismerjük, és a világban szétszóródott rokonoktól kapott képeslapok. 

Ez karácsonykor igazabb, mint valaha. Szenteste előtt pár nappal – általában huszadikán - mézeskalácstészta vár begyúrva ennek az időtlen lakásnak a konyhájában. Régen a többi unokával együtt sütöttünk, de mára már csak én maradtam, barátnőmmel karöltve, aki a hosszú ismeretséget tekintve, már a család részét képezi. 

A nagymama teával fogad minket,

2014. december 25., csütörtök

Karácsony - zenével és filmmel



Mi az, amit legjobban szeretek ebben az ünnepben? A karácsony illatai mindig lenyűgöznek, a narancs, a szegfűszeg, a fenyő, a hűvös hó illata, és a gyertyák meg a sütemények illata. Az adventi időszakban az esti gyertyagyújtás rituáléja és az apró égősorok, amiket ide-oda kiteszünk a szobában, a kertben, mind az ünnepre hangolnak.

És ami nélkül nincs ünnep, az a zene.

Zene reggel, este, éjjel és jó filmek. A karácsonyi szünet a zenehallgatás, a kanapén üldögélés és a közös filmnézés ideje, szívmelengető gyerekfilmekkel és jó lemezekkel, egy pohár kakaóval, forralt borral.

Mindenkinek van toplistája bizonyosan, én a következőket ajánlom:

2014. december 24., szerda

Karácsonyi szokások


A karácsony ünnepkörének és szokásainak  eredete még ősember korunkban keresendő. A  napfordulók éjszakái minden nép hitében az emberfeletti lények földön-járásának órái,  ekkor lehet  őket megnyerni vagy legalább a rontást távol tartani, a varázsló és jövőkutató szokásokkal. Mindenki másképp ünnepelt; lakomás ünnep volt például a rómaiaknál és a halottak megvendégelésének estéje a germánok körében. A keresztény  egyház a világosságot és az életet  egyszerre kapcsolta  Istenhez, ezért december 25-e Jézus  születésének, azaz  a " világ világosságának", a szeretetnek ünnepe lett.

A magyar hagyományok szerint a karácsony esti vacsorához az asztalt ünnepélyes módon terítik meg. 

2014. december 22., hétfő

Karácsony címszavakban




Huszonnegyedike, kénefa, ráérmég, nemérrá, majdholnap, elválok, veszekfát, azjólesz, hogynézmárki, jakérem, akkorazt, mennyilesz, ennyitegyfáért, legyenöt, legyenötfél, legyenhat, jóleszazelső.
Megyünknagyihoz, nemakarok, jönjézuska, minimaxkell, nagyimesél, minimaxkell, mosthagydabba, hozdamackót, eléghárom, csókilonka, köszönjszépen, ilonkáéknakis, mér'nemköszöntél, nembajhabüdös, szálljbe, szálljki, ittanagyi, minimaxkell, hozjézuska.
Hozdfelafát, holatalp, teraktadel, neménraktam, deteraktad, ottszok'lenni, deottnincs, merteraktadel, utlálomakarácsonyt, elválok, megvanatalp, ugyeteraktadel, eltörtbazdmeg, menjteszkóba, félnégybazdmeg.

2014. december 21., vasárnap

A szeretetről, ahogy én látom – adventi töprengős, a negyedik



Négy vasárnap, négy misztikus fogalom: hit, remény, öröm, szeretet. 

Íme a keret, ami meg határozza az adventi készülődést. Mert készülünk. Készülünk, ki így, ki úgy. Vannak, akik a hagyomány jegyében, vannak, akik a korunk diktálta divat szerint, van, aki örömmel és lelkesedéssel, van, aki unottan „csak legyünk már túl rajra” hozzáállással és van, aki szomorúan, sok-sok hiányérzettel, mert nincs amit előkészítenie vagy nincs akivel. Mindenki úgy éli meg, ahogy tudja: rohanva, felpörögve, stresszként, örömteli izgalommal, sűrű, dolgos időszakként vagy békében, elcsendesedve. De Ilyenkor mindenki készülődik.

2014. december 19., péntek

Csináld magad karácsonyfa díszek



A tömeggyártás helyett vagy mellett olykor szeretem saját készítésű díszekkel ékesíteni a fenyőt. Kis kézügyességgel, türelemmel és némi kreativitással mesés, egyedi díszek készülhetnek, amik aztán jó érzéssel töltik el az embert az ünnepek alatt minden alkalommal, amikor ránéz a „művére”, a feldíszített karácsonyfára. Kézügyességgel nem szolgálhatok a fenyő díszek otthoni elkészítéséhez, de néhány ötlettel igen. 

Szárított gyümölcsök: szeletelt narancsot, citromot, csillag gyümölcsöt, almát megszárítunk (3-4 mm karikákat vágunk a gyümölcsből, majd sütőben 70-80 C 3-4 órán át szárítjuk) majd selyemzsinórból vagy kender zsinórból akasztót készítünk és fellógatjuk a fenyőre.

2014. december 17., szerda

Legkedvesebb - legborzasztóbb...

...karácsonyi ajándékom.

Annyi, a szívemnek kedves, emlék jelenik meg lelki szemeim előtt, ha a gyermekkori karácsonyi ajándékokra gondolok. És az ajándékokon túl előkerülnek a fények, illatok… Apukám és anyukám sürgölődése reggeltől a konyhában… a sok karácsonyi mese a tévében… a fenyő díszítése… illata, és fényei, majd az öröm az arcunkon miután belépünk a világító karácsonyfához öcsémmel, és kibontjuk az ott sorakozó ajándékokat.

Mi általában hetekkel az ünnep előtt igyekeztünk megtalálni a nekünk szánt ajándékokat szüleink biztosnak hitt rejtekhelyeiről. De mégis mindig sikerült meglepniük.

2014. december 15., hétfő

Adventi vásározós



Csak néhány órányi autóútra igazi mesevilág vár.

Karácsonyi díszkivilágítás, jászol és kis Jézus, fenyő és mézeskalács illat, punch, forralt bor, sült kolbász és még sok-sok minden mi szem szájnak ingere.

Rég nem látott, külföldön élő barátnőm meghívott minket magához egy hosszú hétvégére és örömmel elfogadtuk. Szerintem Ausztria egyik legcsodálatosabb helyén él, ahol egy tengerszem köré épült városkát, a még nyáron is havas hegycsúcsok vesznek körül.

2014. december 14., vasárnap

Az öröm útjai - adventi töprengős, a harmadik

Már csak egy adventi vasárnap választ el karácsonytól, ez az öröm vasárnapja. Az elnevezés vallási alapon történt, az ünnep közelsége az öröm forrása.

Az örömteli ünnephez eljutni azonban nem fenékig tejfel. Manapság mintha azt hinnénk, hogy örömöt is vásárolhatunk. Úgy hírlik, hogy az öröm árucikk. Mértéken felül eszünk- iszunk, vásárolunk, hogy örömünk legyen, de ez a habzsolás csak kiégést eredményez.  Karácsonykor a helyzet a tetőpontra hág: szeretetben, bőségben ünneplő mintacsaládok  „támadnak ránk” minden fórumon. Szép, szép, de jóból is megárt a sok.

2014. december 12., péntek

A másik

Magabiztosan lépett be az üzletbe.  Drága kabát, elegáns táska, frissen beszárított frizura, szolid smink. Egyenesen a gyerekholmikhoz ment. Látszott, hogy nem először jár itt, és lerítt róla, hogy tudja, mit akar. Gyorsan végigpásztázta a választékot, megtapintott egy-két darabot, majd finoman lebiggyesztette a száját, jelezve, hogy ez nem az, amit szeretne és távozott. Meg sem nézte az árcédulákat. Nem azért hagyta ott a drága holmikat, mert nem engedheti meg a pénztárcája, hogy bármelyiket megvegye. Egyszerűen nem volt elég jó neki.

Alig pár percet töltött az üzletben. Közben rá sem nézett a biztonsági őrre, pedig jövet-menet pár centire ment el mellette. Feltűnhetett volna neki, hiszen szokatlan módon egy nő vigyázott az üzletre. Talpig egyenruhában, ami elrejtette amúgy nőies alakját. Szorosan összefogott hajjal, amit szeretett volna befestetni és divatosra vágatni, mint régen, amikor még megtehette, hogy kéthavonta fodrászhoz járjon.

2014. december 10., szerda

Karácsonyi rohanás

Rutinszerűen feldob egy sminket. Semmi extra, csak az évek óta jól bevált, három perc alatt elkészíthető verzió: egy kis alapozó, szemhéj púder, szempilla spirál. Egy leheletnyi parfüm, amit annyira szeret és ami akkor is „öltözteti”, ha amúgy nem érzi magát csillogónak, mert karikás a szeme a fáradságtól. Kabát, a kedvenc táska, ami bármilyen öltözéket feldob.

Pár órát le tud csípni a délelőttből, mielőtt bemegy az irodába. Majd este tovább bennmarad, hogy mindennel elkészüljön, de most kihasználja, hogy nincs megbeszélése. Legalább a gyerekek ajándékát szeretné megvenni. Semmi fölösleges, semmi kacat. Valami játék, mert a gyerekeknek attól csillog a szeme és valami hasznos, amire amúgy is szükség van. Pár szép ruhadarab, egy jó meleg pulcsi, vagy pizsama.
Dugó, parkolás, tömeg az üzletekben. Hogy lehet, hogy kedd délelőtt, munkaidőben ennyi ráérős ember sétálgat a plázában? Ezt sosem értette. És még négy hét van karácsonyig. Mi lesz később? A nagy gazdasági válság idején...

2014. december 8., hétfő

Mikulástól a kék bolygóig

Ho-ho-ho-hóóó!!!!  kiabálja a Mikulás az amerikai rajzfilmekben.

Hó!!! Hó??? Mikor lesz már hó? – sóhajtozom minden évben december elejétől kezdve. De a hó csak nem jön. Kisgyerekként vidáman énekeltük a Hull a pelyhest, és bizony ritkán volt olyan év, hogy a Mikulásnak szégyenszemre sárban, esőben kellett megérkeznie. Vagy esetleg tavaszi napsütésben. Többnyire november végén leesett a hó, és az masszívan megmaradt tavaszig, időnként friss rétegekkel gazdagodva. Milyen jó is volt a téli szünetekben szánkózni, hógolyózni, a sok mozgástól és a csípős levegőtől kipirulva hazamenni. A mai gyerekek már csak a filmekben látnak fehér karácsonyt, mert olyan, hogy szentestére hó legyen, már évek óta nem volt hazánkban. Vagy csak a hegyekben.

2014. december 7., vasárnap

Anyagiak - adventi töprengős, a második



Felbolydult a város, kezdetét vette az adventi időszak. A boltok, plázák parkolói tömve vannak autókkal; a pénztárak előtt kígyózó sorokban állnak az emberek. Mindenki keresi az igazit, a legtökéletesebb és legjobb ajándékot karácsonyra.

Tolonganak az emberek az elektronikai cikkeket árusító nagyáruházban, a plazmatévék eladása csúcsra fut, de az okos telefonok sem szomorkodnak a kirakatokban többé, mert raktáron egy sem maradhat, úgy kapkodják a legdrágább modelleket, mint a cukrot. Az boltok tulajdonosai megsokszorozott készletekkel, bővített raktárakkal igyekszenek állni a rohamot. Ideiglenes pénztárosokat vesznek fel, na meg biztonsági őröket.

2014. december 5., péntek

A mikulás ajándék



A Mikulásban gyerekkoromban azt szerettem legjobban, hogy addigra mindig leesett a hó. 

Nagyon odavoltam a télért, szerettem a hangtalan fehér pilléket elkapni, szerettem a szikrázó fényt, ami ezer színben visszatükröződött a mindent jótékonyan beborító fehér takaróról, s szerettem, hogyha résre zártam a szememet a pilláimon megálló hópelyhek is szivárványszínben szikráztak. Szerettem, hogy csúszós volt az út, hogy korán sötétedett, szerettem a gyertya fényét és szerettem még a hideget is, ami pirosra csípte az arcomat. Ebben az időszakban azonban, a nagy-nagy csodavárás volt a legszebb. A városka főtere, ahol laktunk, fénybe öltözött: szalagok, gömbök, fenyő- és fényfüzérek. Akkoriban még nem volt ilyen sok, mint manapság, de ami volt, az igazi varázslat volt.

2014. december 4., csütörtök

Mennyből az angyal - 2. rész



Minden évben eljött a nap, az a nap, amikor nem volt szabad hozzászólni. Csak ült egész nap egy könyvvel a kezében és olyankor apával mi csináltuk a vacsorát. Apa azt mondta, hogy az a könyv a Biblia, az szól az Istenkéről meg a kis Jézusról. 

Kérdeztem tőle, hogy vannak-e benne angyalok? Azt mondta, hogy igen. Akkortól tudtam, hogy én is az leszek majd egyszer. Angyal.
 

Furcsa időszak következett. Apa összepakolta a játékaimat és ruháimat egy sporttáskába és kocsival elvitt a hegyekbe mamáékhoz. Nem értettem, mivel oda mindig csak együtt mentünk eddig, de igazából nem bántam, mert kirándultunk sokat és mama játszott velem, égett a tűz a cserép kályhában és sütöttünk palacsintát. Délutánonként csendes pihenő volt, ebéd után lefeküdtek papával aludni. Ilyenkor legtöbbször rajzoltam vagy sétáltam a havas kertben.

Egy hétig voltam ott, mert egyik délután mama megtalálta a rajzaimat és azt mondta apának, hogy ennek a gyereknek az anyja mellett van a helye, hiszen folyton csak őt rajzolja.

2014. december 3., szerda

Mennyből az angyal - 1. rész



Anyám pszichológus volt. Gyerekekkel rajzoltatott képeket. Családjukat, főleg. Volt, hogy hazahozta ezeket a rajzokat és megkérdezte tőlem, mit látok?
 
- Házat – mondtam. – Anyukát, apukát, kismackót. Pohár tejet. Törött csészét. Lógó fülű kutyát.
- Jó, jó. De milyennek látod? – keresztbe tett lábbal ült, gyönyörű, izmos vádliján felszökött egy harisnyaszem. Fekete lakkcipője akkor is kopogott, ha ült.
- Pirosnak látom. Kicsit sötétnek. Maszatos, nem pontos vonalak.
- Nagyon jó, sokkal jobb. Látod, tudod te, mit kell nézni!

2014. december 1., hétfő

Gyertyaláng



Emlékszik az adventekre az otthonban. 

Ők maguk készítették a koszorút és Joli néni azt is megengedte a nagyobbaknak, hogy meggyújtsák a gyertyákat vasárnaponként. Jó volt nézni a gyertyalángot, olyan melegséget sugárzott. Énekeltek is mellé. 

Ágyba bújáskor mindig az édesanyjára gondolt. Arra, akit életének 8 évéig csupán háromszor látott. Legalább is ennyire emlékezett. Édesanyának ő nem kellett. Nem kellett eléggé. Soha nem vitte magával haza, hiába vágyott rá. Próbálta elképzelni, hol lakhat, hová megy, miután könnyes puszikkal búcsút vesz tőle. Már nem is emlékszik pontosan az arcára, inkább csak egy hangulat, ami eszébe jut és a vágyakozás. Édesanya az utóbbi 3 évben nem jött egyáltalán. Joli néni szerint lemondott róla, így most ő már örökbe adható. A filmekben látta, milyen egy igazi otthon és milyen egy igazi család. Milyen egy karácsony.