Oldalak

2014. augusztus 31., vasárnap

A két arcú vízpart


Valahol nagyon messze, ha jó idő van, a víz türkizkék, teljesen átlátszó és sima. Jól kivehetők benne a homok fodrozódásai, egy-egy kagyló, és a nagy, ártalmatlan, fehér színű medúzák.
Olyan benne úszni és lebegni, mintha egyesülnénk a természettel. Az ég és a víz összeér, és ugyanolyan színűek – mintha nem is ez a világ lenne. A part fehér homokos, és néhol a homokszemcsék olyan finomak, mintha púderben lépkedne az ember. A legszebb tengerpart, amit valaha láttam.
Minden délután fújni kezd a szél, és jönnek a hullámok. Ilyenkor bizony elkél a nagyobb méretű törölköző, amit esetleg a lábunkra vagy derekunkra teríthetünk – már aki érzékenyebb a huzatra. 
Ha nincs nyugágyunk, a gyékényünk vagy egyéb fekvőeszközünk, egy idő után valósággal elsüllyedünk a homokban, és bármilyen óvatosak legyünk is, előbb-utóbb még a fogunk között is homokszemcsék fognak recsegni.

2014. augusztus 29., péntek

Egy szoknya, egy nadrág (?)



Édes film volt. Láttátok? Magyar, s biztosan nem ettől, de első látásra bájosan bugyutácska, kacagtató. Sokan emlékezhettek még Latabár Kálmán, Csortos Gyula, Turay Ida felejthetetlen alakítására és itt van a remake Rudolf Péterrel, a nemrég elhunyt Bajor Imrével, Kern Andrással és Oroszlán Szonjával. Kérdezhetnénk, hogy ez utóbbi (s itt a filmre gondolok) volt-e annyira remek, mint a korábbi, de az alapfelvetésen ez mit sem változtat: Egy szoknya vagy egy nadrág? Persze, legyen mindkettő! Virágozzon minden virág! 

De – szabad legyen megjegyezni nagyon-nagyon halkan  egy nő akkor igazán nőies, ha szoknyát kanyarít karcsú dereka köré, amelyből csábítóan elő villannak a sokat ígérő bájos lábacskák. 

Na jó, ezt a mutatványt előkészíteni nem piskóta! Aki a korábban odarittyentett bővített mondat minden kritériumának teljes körűen meg akar felelni, annak fel kell készülnie. Kell előtte egy alapos léböjt kúra (a szervezet tisztításához) és csíra diéta a zsírtömeg fellazításához, majd egy kis karcsúsító torna (főként derékra és bokára),

2014. augusztus 24., vasárnap

Az én vízpartom

Ballag a folyó
csöndeskén,
füzek állnak a
part mentén. 

Nézik a vizet,
bámulják.
Ámuldoznak a
vén fűzfák. 

Kérdik egymást s a
folyót is,
hová ballag a
sok-sok víz. …
 Kányádi Sándor: Ballag a folyó (részlet)

2014. augusztus 22., péntek

A francia lazac esete



Kedves Olvasó, kérdezem én, mit tehet az ember, ha fél kg lazac helyett közel 2 kg-ot vitt haza?
Az úgy esett, hogy egy francia „elégnagyvárosban”, Párizsban, francia tudás híján indultam vacsorának valót vásárolni. Úgy döntöttem halat, pontosabban lazacot fogok készíteni, valami egyszerű salátával. Itt nem nagyképűségből vásárol az ember lánya lazacot, hanem pusztán azért mert közel annyiba kerül mint a csirkehús és hatalmas a választék a friss halpultokban. 
Szóval megérkeztem a halashoz, letéptem a sorszámomat (itt a halhentesnél is sorszámra következik az ember) és lestem a kijelzőt, hogy el ne mulasszam a soromat. Közben ismételgettem a lazac nevét franciául (google, az egyik legjobb barátom, abban is segített, hogy hogy is kell kiejteni ezt a szót).
Sorra kerültem. 

2014. augusztus 17., vasárnap

Kedvenc vízpartom



A víz sötétkék, sötétzöld, hullámos, sima, leginkább mindenféle. Ha az ember evez benne, feltétlenül figyelnie kell, hogy mindig a hullámokra merőlegesen tartsa a kajakot,  különben felborulhat. A magabiztos és gyakorlott úszótudás is elengedhetetlen. Gyönyörű kis eldugott strandokat, öblöket lehet így felfedezni, ahol meg-meg állunk egy kis pihenőre. 

A part mentén a víz gyorsan mélyül, mindenütt köves, így elkél a tengeri cipő az éles kövek és a sünök ellen. A sziklák a víz fölött és alatt mindenféle élőlényeket vonzanak, így jól jön a snorkel felszerelés. A víz tiszta és messzire el lehet látni benne: nézhetjük, milyen halak közelítenek, játszhatunk a kis rákocskákkal, vagy csatlakozhatunk egy halrajhoz.

2014. augusztus 15., péntek

Öregedést gátló, energetizáló, tiszító zöld turmix



Szinte minden nap megjelenik valami új csodaszer a piacon a fogyni és fiatalodni vágyóknak. A legújabb őrület Hollywood-ból az öregedést gátló, zöld turmix, a hírességek "konyhájából". 

Mit keres ez a hatásvadász bulvár bekezdés a selyemgubancon? (kérdezheted joggal). A turmix összetevőit, pusztán laikus szemmel tekintve, azt gondolom, ez most valóban egészséges és hasznos. Természetesen, azt nem tudom garantálni, hogy a szarkalábak és nevető ráncok halványodni fognak.
Mindig is hadilábon álltam a kencékkel, főleg a ránctalanító krémek csodát ígérő hatásával. Inkább a rendszeres és egészséges étkezésben hiszek,

2014. augusztus 10., vasárnap

Vizes emlékeink



Milyen ez a víz? Emlékezetes:) Régi-régi kajaktúrák emléke, kitartó evezések és izomláz, feltört tenyér, és fehér ing meg naptej együttes használata nélkül komoly leégések. Egyike azon helyeknek és tevékenységeknek, amikor az idő megszűnik létezni. Folyásirányban szupergyors haladás, visszafele – különösen szél esetén – nagy izommunka, kitartó erőlködés, miközben csak néhány métert haladunk.

Minden víznek vannak olyan rejtett szépségei, amelyeket csak a vízről lehet látni, a partról nem.
Ez a legjobb az evezésben: lelógó faágak, vízinövények, madarak, szitakötők, különleges partszakaszok.

2014. augusztus 8., péntek

Főzzünk nyers ételt! - Ez nem ellentmondás?

Onnan indultam, hogy a csigatésztás húslevesnél és az ínycsiklandó töltött káposztánál kevés jobb dolog van a világon – talán a tehéntúrós sült tészta pörccel; de hát, ugye, ez ízlés kérdése. És oda jutottam, hogy te jó ég, hogy manapság mit ki nem találnak! Például azt, hogy „együnk nyers ételt”! ... mert akkor a főzés, sütés, párolás során amúgy kárba és pocsékba menő vitaminok és más tápanyagok sértetlenül jutnak a szervezetbe. Megláthatom majd - okosítanak -, hogy mennyivel jobb lesz az emésztésem, könnyebbnek és energikusabbnak fogom érezni magam, és - utolsó érvként - a főzéssel sem kell majd annyit vacakolnom.
Hiszi a piszi, gondoltam magamban: az, hogy valami jó legyen, tápláló és könnyen elkészíthető egyszerre, ilyen legfeljebb a reklámokban van. 

2014. augusztus 3., vasárnap

Egészen más vízpart



Ez egy atipikus tengerparti strand: ahelyett, hogy homok, görgetett kövek vagy sziklák lennének a parton, minden csupa fekete apró-kavics. 

Ki hallott már olyat, hogy az egész strand fekete? Az ok egyszerű: vulkanikus kőzetről van szó, ettől a szín és az állag.
A megközelítés sem szokványos: egy hegyoldalból kell leereszkedni, hogy végre kiteríthessük polyfoamjainkat (a gyékény itt nem túl kényelmes). Lefele ez még nem is olyan bonyolult, de délután, amikor hazafelé tartunk, ugyanezt a hegyet kell megmászni – ami, tekintve, hogy a strandolás igen fáradságos tevékenység – már kevésbé esik jól.


2014. augusztus 1., péntek

Ottfelejtett dolgok


Már nem is gondolt arra a férfira, új utakon járt. Aztán rákattintott egy közösségi oldalon lévő friss fotóra, amelyen a korábbi kedvese az általa vett pulóverben pózolt. Furcsa érzés volt így látni. Azon merengett, hogy miket hagyunk ott egy véget ért kapcsolatban, milyen tárgyakat, emlékeket, melyek sosem kerülnek vissza hozzánk. 

Nem csak mi hagyunk ott dolgokat, nálunk is maradnak emlékek. Számomra legérdekesebbek a könyvek titkai.